Ma megint elkapott az ideg! Svédországban nem gyerekeket nevelnek, hanem korcsokat. Azok a normális gyerekek, akik az európai fogalmak szerint is normális életet élhetnének, azokat szándékosan korcsosítják. Megmagyarázom. Megszületik a babácska. Fejlődget... Aki kicsit is foglalkozott a témával, vagy csak használja a józan paraszti eszét, az már jól csinálja a dolgokat. Megjegyzem régebben a magyarországi védőnők nagyon jó képzést kaptak és általában jó tanácsokat adtak a szülőknek. Nem tudom manapság hogy van, de úgy 20 éve rendben volt.
Svédországban az a divat, hogy a gyerekeket egyre hosszabb ideig pelenkázzák. Eddig 5 év volt nagyjából a korhatár, de már kitolódik 6-7 éves korra. Tudom, hihetetlen, de így van!!! Egyre nagyobb pelekákat lehet kapni, hogy a gyerkőcök beleférjenek. Néhány svéd gyerekorvos próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire káros ez a gyerek agyi és egyéb fejlődésére, mivel nem véletlen, hogy minden kornak megvan a "tanulnivalója". Akiket így pelenkáznak, később is sok problémájuk lesz. (ez nem rémhír, meg lehet nézni a svéd fiatalokat) De a szülők is támogatják ezt a vonulatot, mivel azt mondják, ez így nagyon kényelmes! Nem kell a játszótéren wc-t keresni, a bevásárlóközpontban sincs probléma, sokkal kényelmesebb mindenkinek. Kivéve azt a szerencsétlen agyilag visszamaradott kölköt, aki minél később kezdi megtanulni visszatartani amit kell, annál kevésbé fogja tudni uralni ezen nemlétező képességét.
A másik svéd szokás, a gyerekek babakocsiban tologatása. 6-10 éves gyerkőcöket tologatnak babakocsiban, mert elfárad szegény!!! Gyakorlatilag alig férnek bele a kocsiba akkorák. Én nem tudom... Van gyerekem, de attól kezdve hogy járni tudott, alig lehetett a kocsiba rakni. Arról nem is beszélve, hogy én sokkal hamarabb kidöglöttem, mint ő. A gyerekek terhelhetők, ha úgy nevelik őket. Nem kell élsportolónak lenni neki, de sétálni azért szabad. A svéd anyukák és sajnos az itt élő magyarok is inkább tologatják meglehetősen méretes gyerekeiket. Mindenféle kifogás van...elfáradt az oviban és elalszik hazafelé...elfárad a játszótéren és már nincs ereje hazamenni...amikor bevásárolunk kényelmesebb neki, mint mellettem jönni....stb. Ezért aztán ki is fáradnak minden apró megterhelésre.
A svéd eü is felfedezte a dolgot. Nem tudom próbált-e már valaki futni vagy ugrálni és szokott-e utána kicsit lihegni? A gyerekek ha futnak, játszanak (különösen mivel babakocsiban töltik az életüket) bizony szoktak lihegni. Erre a svéd nővér azonnal "asztma" diagnózist ír és kap a gyermek asztma-sprayt. Aki többet futott és jobban liheg, annak még oxigént is írnak fel, otthon van palck azt szívogathatja.
Lehet hogy ez csak számomra riasztó, de elkeserítőnek tartom, hogy gyerekeket szándékosan így tegyenek tönkre. És ez jórészt a szülők ÉN központúságáról szól. ÉN akarok kényelmesen sétálni, ÉN nem fogok könyörögni neki hogy jöjjön, ÉN így tudok könnyebben vásárolni, ÉN...ÉN...ÉN
